Rohanó, digitális technológiákkal áthatott világunkban egyre inkább vesznek el az igazi értékek.
Kevesebb a szabadidő, az egymásra figyelés és ezzel szemben több idő jut a televíziózásra, internetezésre. A média nyelve nagy kárt okoz abban, hogy leszűkíti, kiiktatja, lebontja, megsemmisíti a fantáziát és gátolja a belső kép kialakulását.
Jó lenne időnként megállni, önmagunkba nézni, megtalálni a belső értékeinket, és másokban is felfedezni azt. Vissza kellene térnünk lényünk valódi értékéhez, értelméhez, megtalálni az igazi céljainkat.
Ebben segít minket a mesék világa, mert az életre tanítanak, és megmutatják nekünk a helyes utat.
Ha nem tudjuk előre elképzelni, hogy hogyan szeretnénk élni, akkor sohasem fogunk rátalálni arra az útra, ami a tettekhez vezet.
A mesék morális történetek, erkölcsi tanulságtételként szolgálnak, szórakoztatnak és nevelnek egyszerre. Megerősítik az ősbizalom élményét, azt, hogy a világ jó, és jó volt ide megszületni.
A mesélésen keresztül megérthetőek, feldolgozhatóak a napi események, meg tanulhatunk a saját lelkünkben olvasni.
A mese által kialakított belső képek elindítják fantáziánkat, képzeletünket. Gyógyító erőket mozgatnak meg, és testi – lelki harmóniát teremtenek.
Ezt fejezi ki egy közösen megalkotott kép, és ezekben nyújt segítséget ez a foglalkozás. Felszínre hozza a bennünk lakozó kincseket, és egy olyan útra vezet, ahol ezeket a kincseket kamatoztatni tudjuk.
A belső képeink külső képekben jelennek meg egy közös alkotásban.
Bővebben...
